A BMW M235i modelltörténete nem egy diadalmenet, megjelenésekor sokan az 1 M Coupé utódjának hitték, annak pedig M Performance modellként bevallottan sótlan volt, nem véletlenül kínálják összkerékhajtással is. Aztán az igazi csapás csak az M2-es érkezésével jött, hiszen ezzel egyértelműen jelezték, hogy megkapta az örök második szerepet. Mondjuk még így is jobban járt, mint Edwin Aldrin, aki Neil Armstrong után másodikként lépett a Holdra, nevére mégsem emlékszik senki.
Le sem lehetne tagadni, hogy a 2-es kupét jegyző tervező, Christopher Weil keze kötve volt. Bizonyára a termékfelelősök aggódó tekintete szúrta a tarkóját, miközben az F22-es vonalait húzta. Egyértelműen látszik rajta, hogy a márka legkisebb hátsókerekes kupéjának nem szabad a 4-es pozícióját veszélyeztetnie, továbbá az előd feminin vonásaiból is vissza kell venni.
Ezért a jelenlegi palettából kilógva amolyan kedvesen szigorú tekintetet kapott, senki sem hinné róla, hogy 10 percnél tovább haragszik valakire. A kevésbé sportosan elnyújtott a tetővonal és az egy darabból kiügyetlenkedett L alakú hátsó lámpák is felsőbb behatásról árulkodnak. Utóbbi miatt esett a választásom éppen erre a Melbourne piros metál színűre a GT Spirit kínálatából, ez a hibátlanul felvitt szín rejti el ugyanis a legjobban a gyöngyöző homlokkal elkövetett apró formai bénázásokat.
A modell egyébként a gyártótól megszokott egyszerű precízséget hozza. Nem meglepő, hogy különösen a fényszórók bura alatti részére érzékeny gyűjtők kicsiny tábora lelkesedik majd az M235i vetítőlencséiért és picike borostyán sárga izzóiért. Az én személyes kedvencem azonban a négy Ferric szürke alufelni, mögöttük a fúrt és mart féktárcsákkal meg az Estoril kék nyergekkel mindkét tengelyen. Innen és az egy dobból ugyan, de két oldalon kivezetett kidörgőkből is látszik, hogy ezen nem véletlenül figyel ott a kis fotomaratott M logó a sárvédőn.
Érdekes, hogy a műgyanta modellek radikális terjedésével mennyire vágyakozik egy világos beltérre még egy olyan keményvonalas fekete kabin hívő is, mint amilyen én vagyok. Ha az ember csak egy szűk plexilapon keresztül szemlélheti az utasteret, nem szerencsés, ha az érdekes részletek komor egyszínűségbe fulladnak. Ha nem vagy elég kitartó, akkor sosem tudod meg, hogy mennyire jól kidolgozott az 1:18-as 2-es műszerfala a legutolsó gombig és milyen nagyszerűen adja vissza a vastag karimájú M-es kormány formáját.
Bármilyen kellemetlen helyre került is a legkisebb sorhatos kupé a müncheniek modellpalettáján, a bájos pirosba öltöztetett GT Spirit BMW M235i Coupé-t bátran ajánlom keményvonalas BMW gyűjtőknek és persze, mindenkinek, aki szereti.