Olyan hamar eltelt ez a 2015, hogyha nem állna karácsonyfa a nappaliban - alatta a Norev BMW X6 M-jével -, akkor azt hinném, még csak most léptünk az utolsó harmadba. A mélyen fű alatt pezsgő hazai gyűjtői életnek köszönhetően idén minden eddiginél többször volt a kezeim között olyan modell, ami végül nem az én gyűjteményembe került.
Ha már itt tartunk, azért elmondom, hogy az eltelt egy év alatt 28 darabbal bővült az álladó kiállítás, amivel így már 213 tagú a kollekció. Beszerzés szempontjából a legerősebb hónap a február volt, hiszen ekkor 5 modellel bővültem, míg májusban mintha megszűnt volna az internet, semmi.
Arra viszont világosan emlékszem, hogy éppen nagyon fájt a torkom, amikor megérkezett a kis piros M235i Coupé. A '15-ös érkezésűek között is világosan látható, hogy mennyire előretörtek a műgyanták, kicsivel kevesebb, mint a fele csak az olyasmi rendes, fém, nyitható modell, mint a Paragon M4-ese.
Örömmel jelenthetem, hogy nem fogok többé olyan évzáró posztot írni, aminek utolsó bekezdésében Autoart E46 M3-ért és GT86-osért könyörgök az égieknek, ráadásul utóbbi mellé még egy Subaru BRZ is becsúszott abban a bizonyos kékben, amiben kell az ilyesmit venni.
Végtelennek tűnő várakozás után ráragyogott a BMW gyűjtőkre a fény, imáink meghallgatásra találtak, nem kell többé a láthatóan kiöregedett Revell 8-asokat vadászni, hiszen az OttO models újra feldolgozta a világ legmenőbb kupéját, a 850 CSi-t, ráadásul nekem kedvezve pirosban.
Mire a 850-es megérkezett, már teljesen bele voltam bolondulva az esti fotózásba, ezért Chilisos-szal el is vittük az övét meg az én szülinapi M Performance cuccokkal feldobott fehér M3-asomat a Szabadság hídhoz.
Túlsúlyban a BMW-k vannak, ez már nem adhat okot meglepődésre, azonban néha egy elegáns Mercedes vagy egy jó hangú, dögös Audi csábító tud lenni. Kétség sem fér hozzá, hogy két ekkora karakterre szükség van a gyűjteményben.
Mint mindig, most is van egy modell, amit alig győztem kivárni, ez egyértelműen az októberi Yas Marina kék M3-as BMW volt. Tőle éppen csak kicsit maradt le a DTM bajnoki cím tiszteletére bestiálisra öltöztetett M3-as és az Estoril kék 435i M Sport.
Mint minden évértékelőben, ebben is muszáj lesz egy csöppet a jövőbe tekinteni, így remélem, hogy 2016-ban eljut oda a GT Spirit, hogy kiadja az E90 M3-ast valami érdekfeszítőbb színben, mert az már nagyon hiányozna a sorból és a temérdek kihagyott 911-es után jól esne mondjuk valami friss 991-et a gyűjteményben tudni. A nagy cél viszont ismét egy Autoart, ezúttal 2002 Turbo-t vadászok elszántan.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.