Úgy kezdődött az egész, hogy a modellautó beszerzés koronázatlan királya megajándékozott egy apró, fekete Schuco Porsche 911 Carrera GTS-sel. Önmagában is rettentően tetszetős volt már abban a pár percben és azóta töretlen lelkesedéssel nézegetem.
Minek az apró?
Nem feltétlenül újdonság az ilyesmi apróság itthon. Sőt, ritkán ugyan, de előfordult itt a blogon is olyan poszt, ahol valamilyen 1:43-as modell volt a főszereplő, viszont ezek az autók jellemzően nem a szigorúan vett saját gyűjteményből származtak. Kitartóan maradtam meg az 1:18-as méretaránynál, viszonylag kis kilengésekkel az elmúlt bő 10 évben. 2017 azonban nagyon más év volt, mint a többi.
Egy hónappal később, július közepén landolt gépünk Stuttgartban, ahol a Porsche vendégszeretetét élveztük és a lehető legnagyobb kanállal faltuk a márka elégetett benzinben és fénylő serlegekben roppant gazdag történelmét. Nem mellesleg a Porsche Múzeumban nem csak állati király a folyamatosan változó tárlat és a szem előtt lévő felújítóműhely, hanem isteni finom a steak is.
Mielőtt belaktuk volna a Panamera 4 E-Hybrid-et, természetesen én sem hagytam ki a szuvenírokkal gazdagon tömött boltocskát a bejárat mellett. Csábítóan hatalmas a modellautós választék, de a picike bőröndben már így is öt napra elegendő motyó figyelt, ezért mindenképpen 1:43-asban gondolkoztam. Hosszas őrlődés után a Spark 911 R dobozával a csomagtartóban tartottam a Nordschleife felé.
Miközben töretlen elszántsággal autogramkártyákra vadásztunk, a Ford csapatnál elsőre lyukra futottunk, de másodjára már megláthatták szemünkben a lelkesedést, ezért mindketten egy nem is akármilyen modellel gazdagodtunk. Friss és bontatlan, gyári csomagolású TSM Ford GT lett a zsákmány. Megígértük a kedves hölgyeménynek, hogy egy szót sem szólunk a távolról sem hétköznapi szóróanyagról, de remélem ez már elévült így 2018-ra.
Hónapok teltek el a következő mérföldkövet jelentő példányig, melyért egészen a Frankfurti Autószalonig repített a Mercedes. Őrületes látni, hogy milyen is egy ilyen nemzetközi hírű kiállítás, nem mellesleg lábtörően hatalmas léptékekben kell gondolkozni. Ennek okán aztán az első napon ki sem jutottam a Mercedes-Benz ki tudja hány szintes pavilonjából.
Hála az égnek, csak méterekre volt a Volkswagen-hez tartozók gyűjtőhelye, ahol célba vettem a Porsche részleget, mert ők mindig készülnek valamivel. Naná, hogy a frissen bemutatott csúcsgép, a 911 GT2 RS modellje volt az ünnepi, ezer darabos széria tárgya. Bőven akadt még a Miami kék színű csodaságból, ezért az eladóval bontattam egy nagy kartondobozt, hátha találok magamnak szimpatikus sorszámút. Találtam.
Hálásak lehetünk a Porsche Cayenne-nak, hiszen nélküle aligha maradhatott volna életben ennyire remek formában a 911-es. Nem mellesleg hiába néz ki annak, aminek a többi 2 tonnás SUV, ez valójában inkább egy sportautó, amiben elfér a család és minden centiméteren átírja a fizikát. A sajtóbemutatót a görögországi Krétán tartották, ahol a szállodai szobában várt a Minichamps 1:43-as Cayenne Turbo-ja. Olyan boldogság öntötte el a szívem, hogy csak a jéghideg tengervízzel töltött privát medence volt képes lehűteni a lelkesedésem.
Innentől pedig nincs megálló a hullámvasúton, mostanra egész világos elképzelésem van arról, hogy miként alakul majd a picike - jelenleg 10 darabos - kollekció.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jewdi76 2018.02.11. 09:27:30
Az 1/43-nak legalább olyan masszív gyűjtőtábora van mint az 1/18-nak, de az 1/64-nek is megerősödött mára szépen.
Tomica Limited Vintage Neo, Kyosho 1/64, hogy csak a japánok két legerősebbjét említsem.
Én eddig inkább az 1/18-at próbáltam elkerülni praktikus okokból, de akad belőle otthon egyre több.
Csepreghy Dániel · http://dontblogaboutthis.blog.hu/ 2018.02.11. 20:24:51
Éppen a mai modellbörzén néztem meg az említett 1:64-eseket és leesett az állam. Nagyon jó, hogy ekkora méretarányban is vannak ennyire szép modellek - mert azok már távolról sem játékautók. Egyszer biztos beszerzek egyet, de a 1:18 és az 1:43 bőven elég. Igazából még sok is :D